Hívjon minket: +36-32/898-016
3100 Salgótarján, Medvesi u. 9. Térkép:
E-mail címünk: foglalas@medveshotel.hu

Séták, túrák, Magyarország legvadregényesebb táján

A Medves Hotel a Karancs-Medves természetvédelmi terület szívében található.

Remek kiindulópontja akár a rövidebb sétáknak, de akár a hosszabb túráknak is egyaránt. Tökéletes felüdülés fiataloknak és időseknek is. Ózondús, friss hegyi levegő, sub-alpini klíma, madárcsicsergéstől zúgó erdők, romantikus, vadregényes táj várja ha ellátogat hozzánk. A túrákhoz térképet és útleírást is tudunk biztosítani.

Salgói vár

A Medvestől 4 km sétányira, Salgóbánya település felett, 625 m magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület. Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse. A várromról csodálatos körpanoráma nyílik, az oromról kitekintve a látogató úgy érezheti, mintha repülne a hegyek völgyek felett. Feltűnik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható.

Salgóvár

Boszorkánykő

Salgó várától déli irányba haladva, néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat stb. Ez utóbbi a bazalt egy jellegzetes mállási formája. A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami elérheti a 15-20 m magasságot is. A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól. A figyelmes kiránduló még ma is elképzelheti a máglyarakó helyet.

Kilátás a Boszorkánykőről

Somoskői vár és a bazaltömlés

A tatárjárás után épült vár az alatta elterülő kis faluról, Somoskőről kapta a nevét. Az 1560-as években Balassi Bálint gyakran látogatott ide Losonczy Annához. Emléküket egy hangulatos pihenőhely őrzi a Salgóbánya felé vezető Petőfi-sétány mentén. A várat 1711 után kiégették, de a falakat nem rombolták le teljesen. A szépen helyreállított csúcsos tornyú vár a határ túloldalán, Szlovákiában található, de érvényes személyigazolvánnyal vagy útlevéllel már a magyar oldalról, kerülő nélkül is megtekinthető. A vár északi oldalán találjuk szintén szlovák oldalon a híres bazaltömlést. A csaknem 500 méter magasságból kihajló, mintegy 16 méter hosszú oszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltömlés a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról (Siatoroska Bukovinka) kiinduló geológiai tanösvény része is egyben. A vár alatt, a magyar oldalon lévő Petőfi emlékligetben a költő 1845. június 12-i látogatásának állít emléket a Petőfi kunyhó.

Somoskői naplemente

 

Szilváskő

A 626 m magas Nagy-Szilváskő területén a természetes folyamatok és az emberi beavatkozás hatására kialakult látványosságok széles tárháza található meg. Vulkáni működés során keletkezett a közel É-D-i irányú sziklagerinc, ami körül tanösvényt alakítottak ki. Az út során láthatjuk többek között a riolittufára települő, a Nógrádi-szénmedence alsó telepét, a szén kitermeléséhez kihajtott tárók felszakadásainak lövészárokszerű nyomait, lávafolyásból keletkezett egymásra merőleges bazaltoszlopokat, a központi vulkán megmaradt kürtőjét, a 20-25 m magas bazaltoszlopokkal, a szénbányászat hatására keletkezett hasadékokat és az ezekből nyíló, un. konzekvencia-barlangokat. A hasadékok mikroklímája (zsákszerű mélyedés, amiben nem tud könnyen kicserélődni a nehezebb hideg levegő, valamint a salakos kőzet biztosította nagy felületen bekövetkező párolgás, ami hőelvonással jár) miatt gyakran még nyár végén is található benne firn.

2011.01.02. (56)

Medves-fennsík a bányatavakkal

A Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb, 13 km2 kiterjedésű bazalt platója, melyből bazalt csúcsok emelkednek ki.Páratlan természeti környezetben nyújt lehetőséget pihenésre, kikapcsolódásra, rövidebb-hosszabb kirándulásokra.

970303_4936710301336_381664818_n

Palóc Olimposz és a Margit kápolna

Észak felől a Karancs, a “palóc Olimposz” hegytömbje zárja le a kilátást a Salgótarjánba érkező előtt, akár vasúton, akár az aszfaltúton közeledik is. A 729 méter magas középső csúcson kilátó is magasodik: a karcsú fémtorony már elképesztő távolságból, akár szabad szemmel is észrevehető. Ezt, a magyar-szlovák határtól néhány méternyire lévő 22 méteres építményt mindenképpen érdemes megmászni, mert a fák koronája fölé emelkedve teljes körpanorámában gyönyörködhetünk. Itt találni a Szent Margit által a XIII. században, apja, IV. Béla megmenekülése emlékére építtetett, a Boldogasszonynak szentelt Margit-kápolnát. Az eredeti román stílusra utaló falmaradványok kövei ma is láthatók a nyugati oromfalba építve. Az 1927-es felújítást követően a második világháború utáni években – funkcióját vesztve – a kápolna ismét nagyon megrongálódott, s műemlék jellegű kápolnaromként lett nyilvántartva. Azonban a Karancs-völgyi községek lelkes hívői az 1990-es évek elején szépen helyreállították.

DSC_0574

A Medvesből rövid utazással egy sor teljesen egyedi látványosságot tekinthet meg. Olyan érdekes látnivalókat, melyekről talán még nem is hallott.

Ipolytarnóci ősmaradványok

Több mint 20 millió éves ez az őslelet együttest. Itt van a világ harmadik leggazdagabb lábnyomos lelőhelye.

Ipolytarnóc

Ipolytarnócon az “ősvilági Pompei” vulkáni hamutakaróval betemetett kincsei, 24-féle cápa fogai, krokodil- és delfinfogak, megkövesedett fák – köztük a felfedezés időszakában még 24 öles, mintegy 46 méteres ősfenyő maradvány – láthatók, ötezernél is több szubtrópusi, egzotikus levéllenyomat, 2000 állati lábnyom tárul fel évmilliók homályából a látogatók előtt.

A Borókás-árok geológiai tanösvényén mintegy 800 méteres út tehető meg a történelem előtti múltban. Az ösvény elején a 24-23 millió évvel ezelőtt lerakódott tengeri üledékek tárulnak fel. Az ősvilág folyóvize mentén kanyargó ösvény feltárásainál 11 állatfaj több mint 3 ezer lábnyomát sikerült azonosítani, de az ős orrszarvúak, a párosujjú patások, a ragadozók és madarak lábnyomai mellett hullám fodrok, pihenés- és csúszásnyomok, esőcseppek maradványai is az iszapba kövültek.

A látnivalók nagy része a szabad természetben figyelhető meg, de vannak úgynevezett megállóhelyek. A nagycsarnokban a különböző ősállatok nyomainak helyét egy világító térkép szemlélteti. A természetvédelmi terület fogadóépületétől a geológiai tanösvény bejáratáig terjedő mintegy 700 méteres útszakasz kőzetparki ösvénynek is tekinthető. Minden egyes lépés mintegy 15 ezer évvel visz közelebb a 20 millió éves rétegekhez. Az idő kerekét visszapörgető sétához a kövek felírásai és kőzetminták, tanúkövek nyújtanak segítséget.

Hollókő

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett – és tesz – eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.

Hollókő_Ófalu_Fő_utca

A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik. Hollókő Ófalujának 65 védett épülete őrzi a XVII. századi palóc nép építészet remekeit. A település fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus temploma 1889-ben épült. A Hollókő fölé magasodó vár első írásos említése a XIII. századból származik.

Szentkút

Szentkúton a hagyomány szerint a Szent László király által fakasztott forrás vizével a Szent Szűz az 1100-as években meggyógyított egy néma pásztort. A XIII. századtól a Szent Szék tud a helyről. 1400-ban IX. Bonifác pápától kapta a kegyhely az első bullát. VI. Pál pápa 1970-ben Bazilika Minor címet adott a templomnak, ahol mindennap teljes búcsú nyerhető. A főbúcsú a Nagyboldogasszony ünnepe.

A szentkúti templom nyugati oldalán felállított szabadtéri oltár mögött található a Lourdes-i barlang. A Vereb család a XIII. században építtette. A Szentkúti Basilica fölött emelkedő hegyoldalban remetebarlangok láthatók a XVIII. századból. Konyha, háló, illemhely található a barlang együttesben, melyet Bellágh Ádám Antal aldebrői plébános saját kezűleg vájt ki 1757-ben.

8184_szentkut

Középkori plébániatemploma építészeti és műemléki szempontból is egyedülálló. A különböző stílusok ilyen harmonikus keveredése kevés műemléken lelhető fel. A templom román kori eredetű, majd a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A hazai gótikus építészet egyik legszebb példája. Barokk jegyeit a 18. sz. végén kapta. A templombelső a többszöri átépítés ellenére megőrizte háromhajós elrendezését.

 Tari Buddhista Sztúpa és Meditációs Központ

A sámsonházi elágazóban, de Tar közigazgatási területén található a volt Koplaló-tanya (nevezték Veres-tanyának is), ahol buddhista sztúpa áll, és tibeti hitéleti központot alakítottak ki. Az épületet a dalai láma szentelte fel 1992-ben. Szabadon látogatható!

Buddhista sztupa

Állandó kiállítások: – Kegyeleti emlékmű – Sztúpa buddhista szentély Kőrösi Csoma Sándor emlékére – Kőrösi Csoma Sándor életútját bemutató emlékkiállítás, a tibeti stílusban épült épületben – Tari írott kő- az ősi magyar szellem hagyomány tiszteletére állított gránittömb.

Felvidéki várak

Fülek várának romjai, alattuk terül el a város. Neve a kelta „Fulaku” (rejtekhely, mentsvár) latinosított „Filécia” változatából eredeztethető. Egy kúp alakú kőszirten áll Krasznahorka büszke vára. A vár utolsó ura gróf Andrássy Dénes felújíttatta a várat és termeiben családi múzeumot létesített, melyet már 1910-ben megnyitott a nyilvánosság számára. A várban látható gyűjtemény az egyes termek eredeti berendezésének képét adja, melyek közül a vár konyhája, dísztermei, kápolnája és a kiállított fegyvergyűjtemény a legérdekesebbek. A csodálatos várkápolnában látható I. Andrássy István feleségének, Serédy Zsófiának természetes úton mumifikálódott holtteste. Serédy Zsófia Jókai Mór “A lőcsei fehér asszony” című regényében is szerepel.

Eger és a Szépasszony-völgy

Bikavér, vár, líceum, gyógyvíz… mind-mind olyan fogalom, melyek méltán tették Egert ismertté. A város azonban nemcsak a múlt emlékeiből él. Hagyományait felelevenítve, adottságait kihasználva nyújt szórakozást a kirándulóknak, a nyaralóknak és a kultúra kedvelőinek.

551162_10151430908430167_754368100_n

Az aktív pihenésnek is kiváló környezetet biztosít Eger. Ha a síkságon vagy a hegyekben akar az idelátogató kerékpározni, lovagolni, mindegyikhez adottak a lehetőségek. A vadregényes Bükk kirándulóútjai is a megnyugvást kínálják. A Medvesből bő egy óra alatt, gyönyörű tájon keresztülhaladva érhető el Eger, melynek – többek között – világhírű látványosságai a vár, a történelmi belváros, a minaret, a Líceum, a Bazilika, s nem utolsó sorban a messze földön híres Egri Bikavér.

Mátra: Galyatető, Kékestető

Magyarország legmagasabb pontján, a Kékestetőn lévő tévétorony 178 méter magas, 134 méter magasból tekinthetünk szét. Tiszta időben nemcsak a Bükk vagy a Karancs látható, hanem a Magas-Tátra is.Parád, Parádsasvár.

kekesteto

Az ország legmagasabb pontja a Mátrában található: Kékestető 1014 méter. Közvetlenül a tévétorony alatt van a magassági jel: ehhez a nemzetiszínű kőhöz szinte mindenki elzarándokol. A védett növények és állatok, a ritka magashegyi bükkös erdőtársulás megóvása indokolta, hogy 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet létesítésekor a Kékes északi oldala és a Saskő térsége fokozott védelemben részesült.

Kérdése van? Írjon nekünk IDE kattintva, minden üzenetre örömmel válaszolunk! >>>